Egy barátra mindig lehet számítani, még motor jogosítvány szerzésekor is

Van nekem egy nagyon kedves barátom, akár azt is mondhatnám, hogy a legjobb az összes közül. Gyerekkorunk óta ismerjük egymást, és annak ellenére, hogy az első találkozásunkkor mennyire nem csíptük egymást, mostanra gyakorlatilag elválaszthatatlanok lettünk. Sülve-főve együtt voltunk az iskolában is, a szabadidőnket is rendszerint együtt bandázva töltöttük vagy az utcán csatangolással, vagy valamelyikünknél videojátékozva. természetesen az is előfordult, hogy bajba kerültünk egy-egy csíny miatt, de olyasmit sosem tettünk, ami miatt komolyan elővettek volna minket. Az azóta eltelt 20 évben a viszonyunk semmit sem változott, legfeljebb már nem járunk el kutyákat bosszantani vagy a mogorva öregekhez almát csenni. Helyette inkább segítjük egymást, ahol csak tudjuk. Például én is így szereztem tudomást a https://motorjogositvany.com/kategoria weboldalről, ami nélkül nemigen tudom, hogy hogyan tájékozódtam volna el, mikor eldöntöttem, hogy elkezdek motorozni.

Időről időre felbuzog bennem az igény, hogy belekezdjek valami merőben új dologba, mert a régieket hajlamos vagyok egy idő után megunni. Természetesen itt nem az emberi kapcsolatokra gondolok, annyira felszínes azért én sem vagyok, hogy csak úgy unalomból cserélgessem a barátaimat, de a tevékenységekkel sajnos előfordul. Nem érzem úgy, hogy ez ne lenne egy emberi dolog, egyszerűen én nem vagyok az a típus, aki 45 évig egy bizonyos alkatrészt szerel egy bizonyos gépbe, majd boldogan nyugdíjba megy. Nem, nekem ennél sokkal több tartalomra, sokkal több izgalomra van szükségem. Ezért időről időre kipróbáltam egy-egy új sportot, valamilyen kreatív tevékenységet, és ha meguntam a régit, akkor munkahelyet váltottam. Valamiért a járművekkel se voltam soha megelégedve, kaptam is némi gúnyolódást, hogy úgy váltogatom az autóimat, mint egy nő a szezonális divatruhákat. Na de ha egyszer már nem felel meg, akkor minek kínozzam magam, nem igaz?

Szóval ilyen kis nyughatatlan vagyok, az emlegetett legjobb barátom pedig egy szent türelmével kezeli a kilengéseimet. Sőt, előfordul, hogy egy idő után még rá is segít egy kicsit. Aztán persze vannak olyan ötleteim, amitől borsódzik a háta. Például amikor nemrégiben a fejembe vettem, hogy már nem elég az autó, hanem motorozni is szeretnék, ő a homlokára csapott, és megállapította, hogy én tényleg ki akarom nyírni magam. Ezen egy kicsit meglepődtem, mert azért több támogatást vártam volna tőle, de inkább nem tettem szóvá. Gondoltam nem zavarom tovább ezzel, hanem majd egyszer nagy robajjal megállok a háza előtt, és ellenvetést nem tűrve elviszem motorozni.

Csakhogy ő nem felejtette el, amit mondtam, és a legközelebbi találkozásunkkor kimondottan ő hozta szóba a dolgot. Egyszer csak témát váltott, és elnézést kért, amiért a legutóbb nem lelkesült kimondottan az ötletemért, de ennek bizony oka van. Ugyanis a nagybátyja is nagy motoros volt, a haverjaival járta az országot, ő volt a megtestesült szelíd motoros. De sajnos a kedvesség és a rutin nem elég, ha valaki más figyelmetlensége miatt történik baj. A barátom nagybátyja pont így vesztette életét, egy figyelmetlen autós oldalról belehajtott, mert nem nézett körbe, mielőtt behajtott a kereszteződésbe. Szóval a szomorú tapasztalat, kellemetlen előérzet bőven megvolt a barátomban, ezért nem tartotta jó ötletnek.

https://motorjogositvany.com/kategoria

Ettől függetlenül ismerhetett volna már annyira, hogy tudja: ha én elhatározok valamit, akkor azt rendszerint meg is csinálom, mindegy, hogy ki mit mond. Ezután egy darabig nem találkoztunk, nem is kerestük egymást. Nem tudom, mi lehetett ennek az oka, de valószínűnek tartom, hogy időt adott nekem is, meg magának is, hogy átgondoljuk az elhangzottakat. Tudom, ez most egy kicsit nyálasan hathat, de egy nagyon régi s nagyon mély barátság már majdnem olyan, mint egy párkapcsolat. Tehát egy kis idő múlva, ami nem lehetett több, mint néhány hét, újra felkerestem, mert már kezdett hiányozni. Kérdeztem tőle, hogy hogy van, minden rendben van-e körülötte, ő pedig kertelés nélkül megkérdezte, hogy még mindig nem tettem le a motorozási szándékomról? Mondtam, hogy nem, és valószínűleg a fejem lágyát sem most fogom elkezdeni benöveszteni, szóval tetszik vagy sem, én belevágok- Erre olyan választ kaptam, amire nem is számítottam.

Annyit mondott, hogy rendben van, gondolkodott, és ő is leteszi velem a motor jogosítványt, hogy utána együtt mehessünk motorozni és vigyázhasson rám. Egészen megdöbbentett ez a szemléletváltás, ráadásul, a szándékát nyomatékosítandó még egy weboldal linkjét is átküldte nekem, ahol szerinte remekül el lehet kezdeni a tájékozódást. Ennek örültem is, mert bár a szándékaim komolyak voltak, még nemigen álltam neki utánanézni a dolgoknak. Ahogy megnyitottam az emailt, benne a https://motorjogositvany.com/kategoria linkkel, hirtelen azon kezdtem ez gondolkodni, hogy lehet, hogy csak miattam csinálja? Csak miattam döntött volna úgy, hogy felül a gyűlölt motorra, mert vigyázni akar rám? Egészen hihetetlen volt számomra, hogy valaki képes legyen ennyire önzetlenül gondolni rám, ilyet a szüleim óta senkitől nem tapasztaltam. Még talán némi szégyenérzet is felbukkan bennem, de azután eszembe jutott, hogy minek küldte volna a https://motorjogositvany.com/kategoria linket nekem, ha nem szeretné, hogy együtt motorozzunk?

Mindenesetre hálás voltam neki, mert nagyon hasznos kis oldalt küldött nekem, igazán jól jött. Tökéletesen elmagyarázta a különbségeket a különböző motorjogosítvány-fajták között, hogy melyikkel mekkora teljesítményű gépet lehet vezetni melyik jogosítvánnyal, és milyen sorrendben lehet őket megszerezni ahhoz, hogy a végén már korlátlan motoros jogosítványod is legyen, amivel viszont már tényleg bármire fel lehet ülni. Rendben, azt én is elismerem, hogy nem egy mozdony erejű hatalmas motorral kell kezdeni a tanulást, gyakorlást, mert könnyen lehetséges, hogy tapasztalat nélkül irányíthatatlanná válik és súlyos baleset lesz a vége, szóval még ha az elhatározás meg is volt bennem, úgy döntöttem, hogy a robogótól kezdem, aztán még az is lehetséges, hogy út közben megállok, nem megyek el a legfelső kategóriáig.

Felhívtam a barátomat, részben azért, hogy megköszönjem neki az átküldött https://motorjogositvany.com/kategoria linket, másrészt pedig, hogy elújságoljam neki: megvan a hadi terv! Már tudom, hogy milyen sorrendben kell megcsinálni a motoros jogsikat ahhoz, hogy a végét a felső kategóriába kerülhessünk. Ő viszont bevallotta, hogy legutóbbi beszélgetésünk óta ő is többször átfutotta az oldalt, és neki is egyre inkább tetszik a gondolat, annak ellenére, hogy az elején csak bűntudatot akart bennem kelteni. Mondtam neki, hogy igen, tudom, ismerem már, de milyen jó, hogy kitartottam, és a végén még neki is megjött a kedve? Nagyon jó lesz egyszer majd, ha már mind a kettőnknek meglesz jogosítványa is, motorja is, és együtt róhatjuk a végtelen utakat, miközben a táj csak suhan el mellettünk. Aztán ha megállunk valahol pihenni, akkor meg tudjuk beszélni egymással, hogy ki mit látott út közben, mire érdemes figyelni. Így tényleg tanulnék talán egy kis felelősséget, és nem csak a barátom vigyázna rám, hanem kölcsönösen vigyáznánk egymásra.